Egy keddi reggel Pisti kollégám a „fehér pult mögül” egy cetlivel a kezében átlépi a műhelyem küszöbét, és a kezembe nyomja, majd hozzáteszi: Az ügyfél azt szeretné tudni, hogy ez mibe kerülne neki. A cetlin a következő található: P2008 szívócső csappantyú vezérlő, áramköri hiba. Elmosolyodok és visszaadom a papírt, majd hozzáteszem: Nem tudom. Ezt ennyiből megmondani nem lehet. Látni kell az autót. Mivel aznap már nem volt szabad kapacitásom ezért másnapra előjegyeztük az autót, ami meg is jelent a műhelyemben. A páciens egy 2003-as Ford C-Max volt 1.8-as benzinmotorral. A tulaj elmondása szerint világít a hibajelző lámpa, de ezt én nem tapasztaltam. Akkor kezdjük a vallatást a VCM-II.-vel.

Bár a motorvezérlő áramköri hibáról panaszkodik, én mégis a vákuum kör vizsgálatával kezdem. Vákuumpumpa csatlakoztatásával ellenőrzöm a tömítettséget és a csappantyúk mozgását. Ezzel minden rendben, mehetünk tovább. A csatlakozók és a vezetékek állapota is megfelelő. Következzen a szelepek ellenőrzése. A motorvezérlő a szelepeket ellenőrzi a rajtuk átfolyó áramerősség figyelésével, valamint a szelep tekercselésének folytonosságát a tápfeszültség meglétével a vezérelt negatív oldalon. Ezért most én is megmérem a szelepek ellenállását. A szervizinformáció alapján ennek az értéknek 30-35 ohm-nak kell lennie. Ez az egyik szelepünkre igaz is, de a másiknál ez az érték 50 ohm feletti. Bár a különbség nem óriási, mégis kihatással van az áramerősségre.

Mivel ennek a rendszernek a hibatűrése ennyire minimális, ezért a szelep cseréje mellett döntöttem.

Bár nekünk az egyik szelepünk jó, mégis cserélni kell, mert csak gyári alkatrészként létezik és csakis párban kapható. Az alkatrész beépítése után a hibakód törlés következett, majd a próbaút.  A műhelybe visszaérve ráteszem a diagnosztikai gépet. Hibamentes. Győzelem! És ez mennyibe is került? Hát Pisti,valamivel többe, mint a magyar minimálbér fele.